Ökoturisztikai Látogatóközpont

Noha minden régió örömmel büszkélkedik arról, hogy különleges növény- és állatvilággal találkozhatnak a bakancsos turisták, de Zemplén magával ragadó tájai mindig is előkelő helyet foglaltak el a régióba látogató és az egyedülálló növény- és állatvilágot megismerni akaró természetrajongók szívében.

Ezen egyedülálló és pótolhatatlan értékek védelme érdekében alakult meg 1984-ben a 28.341 hektárt körbeölelő Zemplén Tájvédelmi Körzet, amely a Zempléni-hegység jelentős részét magában foglalja. 

Zemplén egyedülálló természeti értékeit, valamint páratlan gazdagságú növény- és állatvilágát mutatja be állandó kiállítás formájában a 2017 decemberében átadott Ökoturisztikai Látogatóközpont, amely egész évben várja a természet szerelmeseit. 

Zemplén növényvilága

A Zempléni-hegység átmeneti területet képez a Kárpátok és az Alföld, illetve a Dunántúl növényvilága között. Több mint ezer virágos, s közel másfél ezer virágtalan növénye között számos érdekességet, ritkaságot is találunk.

A Zemplén uralkodó erdőtípusai a gyertyános-tölgyesek, a bükk elegyes tölgyesek és a bükkösök. A déli kitettségű lejtőket kocsányos- és kocsánytalan tölgyek erdői fedik. A magasabb régiókban, elsősorban az északi oldalakon a bükk alkot erdőséget, de megtalálható a fehér törzsű nyír is. Az erdők között évszázadok folyamatos kaszálásával és legeltetésével fenntartott hegyi kaszálók és üde rétek húzódnak.

A vékonyabb termőrétegű területeken hárs-kőris-berkenye sziklaerdők élnek, míg a meredekebb, kitettebb részek fátlan társulásait sziklagyepek alkotják. Sajnos a hegység több pontján is viszonylag nagy területeket foglalnak el a telepített, tájidegen fenyvesek.

A dús vegetáció alapja a Kárpátokat előlegező hűvös, csapadékos éghajlat, a vízjárta völgyaljakban több helyen is találkozhatunk zsombékos láprétekkel (pl. a Mogyoróstetőn), égerláp foltokkal, szépséges nyíres-bükkös elegyerdőkkel, tőzegmohalápokkal (a legszebbek a Kemence-patak völgyében húzódnak). A kárpáti növényvilág hírnökeként megjelenő vörös áfonya és fekete áfonyaernyős körtike és a rózsaszín virágú csarab érdemel említést.

A szűk völgyek, szurdokerdő-társulások és mocsárrétek lakója a ritka struccpáfrány, a gyapjúsás, a mocsári nöszőfű, a tőzegmohás lápokban tőzegpáfrány él. A sor ellenkező oldalát, a száraz sziklagyepeket a hegyi kőtörőfű, a magyar kőhúr jellemzi.

 

Zemplén állatvilága

A nagyvadak közül szép számban él itt vaddisznó, szarvas, őz, muflon. Ritkábban előfordul még a róka, sőt a vadmacska is: legutóbb 2017-ben adott életjelet magáról a Zempléni-hegységben élő hiúz, amelynek nevét a sátoraljaújhelyi jégkorong csapat is magán viseli. 

A menyétfélék közül a borz, a nyest, a hermelin, a görény és a nyérc található a hegységben.

A terület madárvilága a zavartalanságnak köszönhetően, igen értékes. Gyakori a fekete harkály, zöld küllő, macskabagoly, de rendszeresen költ itt a császármadár és a fekete gólya is, a patakvölgyekben több helyen fészkel a veszélyeztetett vízirigó. Az énekesmadarak közül elsősorban a pinty, a zöldike, a különféle cinege (szén, barát és kékcinege), tengelic és erdei pacsirta él az erdőkben.
            
Nyári madarak a barázdabillegető, a fecskék (sarlós-, füsti- és molnárfecske), a kakukk és a sárgarigó. Télen viszont hajnalmadárral, rigókkal, cinegékkel találkozhatunk.

A védett ragadozómadarak közül a hegység belső, zárt erdőségeiben kerecsensólyom, uhu, parlagi és szirti sas költ. Különösen érdekes, hogy időszakonként keletről megjelenik és több párban is költ az uráli bagoly. A szirti és a parlagi sas átvonulása ma már ritka esemény.

A hüllők közül gyakoriak a gyíkok (zöld-, mezei gyík), valamint a siklók. De előfordul itt a mérges harapású keresztes vipera is. Tavasszal és nyáron – főleg eső után – találkozhatunk a foltos szalamandrával és a gőtével is. Zemplénben viszonylag gyakran látni az egyébként ritka, igen szép, csillogó mélykék színű kék meztelencsigát. A hegység patakjaiban – sajnos egyre ritkább mennyiségben – pisztráng, márna és folyami rák él.

Az állatvilág leggazdagabb részét természetesen a rovarok alkotják – leggyakoribb képviselőik a szarvasbogarak, a cincérfélék és a futrinkák. A Zemplénben még viszonylag gyakori a nem szakmabeli számára is érdekes szarvasbogár, a ritka orrszarvú bogár, és több nagy növésű futóbogár (pl. havasi cincér).